Magyar Modellfotós Klub Egyesület alapszabály

MAGYAR MODELLFOTÓS KLUB

EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY

 

  1. január 23.


Általános rendelkezések

 

  • A Magyar Modellfotós Klub Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) az alapító tagok által megjelölt célok elősegítését is célzó, mindenekelőtt azonban tagjai modellfotós tevékenységét elősegíteni hivatott, az egyesülési jogról valamit a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján működő jogi személy, non profit társadalmi szervezet.

 

Az alapító tagok:

Csatári Zsolt Győző
Haris Gábor László
Hlatky Ágnes Melinda
Bodrogközi Szilárd
Mammel Erik Gábor
Szalai János
Lukács Krisztián
Rózsavölgyi Gábor
Sarkady Péter
Taray Krisztina Judit

 

Az Egyesület tagjai 2016. január 23 napjától:

Anda Tamás

Balázs Rolland

 

 

 

 

 

  1. Az Egyesület neve: Magyar Modellfotós Klub Egyesület

Az Egyesület rövidített neve: MMK

Az Egyesület alapításának éve: 2014

Az Egyesület székhelye: 9400 Sopron, Harkai u. 20.

Az Egyesület logója: bal felül MMK felirat, mellette jobbra fekvő női alak kontúrja, alul középen „Magyar Modellfotós Klub” felirat.

Az Egyesület weboldala: www.modellfotosok.hu

Az Egyesület szlogenje: Azért jó amatőrnek lenni, mert így azt fotózhatjuk, amit mi szeretnénk.

 

  1. Az Egyesület működési jellemzői
    • Az Egyesület határozatlan időtartamra jött létre.
    • Az Egyesület önálló jogi személy, amely saját neve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Az Egyesület szerződéseit önállóan köti céljai megvalósítása érdekében. Az általa kötött szerződések jogosítottja, illetőleg kötelezettje maga az Egyesület. Perbeli cselekményeket képviselője, vagy az általa meghatalmazott jogi képviselője útján végzi.
      • Az Egyesület tagja saját döntése alapján tagja lehet más hasonló profilú szervezetnek.
      • Az Egyesület tevékenységére a hatályos magyar jogszabályok és a megalkotott saját szabályzatai az irányadóak.

 

  1. Az Egyesület célja és tevékenysége

 

  • Az Egyesület célja
  1. a tagjai részére a kapcsolattartási lehetőség biztosítása, az információk megosztása, amely gyakorló műhelyeként szolgál;
  2. tagjai részére a rendszeres modellfotózási lehetőség biztosítása;
  3. a tagok és kívülállók számára oktatási és képzési lehetőségek biztosítása, lehetőségek megteremtése, elősegítése;
  4. a tagok és kívülállók számára fotózással kapcsolatos táborok, gyakorló és alkotó fotózások szervezése;
  5. a modell fotózással kapcsolatos egyesületi munkával kapcsolatos tervezési-, szervezési-, oktatási-nevelési gyakorlati tapasztalatok megszerzésének lehetővé tétele;
  6. a szakmai felkészüléshez gyakorló terep, lehetőség biztosítása (adatgyűjtés, kísérletezés stb.);
  7. a tagok munkáinak megjelenéséhez lehetőség biztosítása;
  8. kiállítások szervezése;
  9. hazai és nemzetközi fotós kapcsolatok létesítése, fenntartása;
  10. castingok szervezése;
  11. az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártot nem támogat, illetve politikai párttól támogatásban nem részesül.

 

  • Az Egyesület feladatai
  1. az Egyesületi célok megvalósítása érdekében weblapot, közösségi fórumot működtet ezzel elősegítve és lehetőséget adva a célok megvalósítását és koordinálását, a célok megvalósítása érdekében a feladatok és feltételek biztosítását;
  2. az Egyesületi tevékenység célkitűzéseinek meghatározása és gondoskodás a megvalósításukról,
  3. működteti és koordinálja az Egyesület tevékenységét, fotós eseményeket, fotózásokat rendez, illetve részt vesz hazai és nemzetközi rendszerben;
  4. az Egyesületben tagsági jogviszonnyal rendelkezők képzése, feltételek biztosítása;
  5. együttműködik, párbeszédet folytat a kormányzati szervezetekkel, valamit mindazon nem kormányzati szervekkel és gazdálkodó szervezetekkel, amelyek támogatásukkal elősegítik a céljainak megvalósulását, illetve részt vállalnak az Egyesület működési feltételeinek biztosításában, fejlesztésében;
  6. kapcsolatot létesít és tart fenn, tapasztalatot cserél, szakmai programokat szervez fotózással foglalkozó nemzetközi szervezetekkel;
  7. az MMK szellemiségének megerősítése, az Egyesület hagyományainak ápolása;
  8. a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése és biztosítása;
  9. az Egyesület lehetőségeivel összhangban a fogyatékkal élők segítése;
  10. a céloknak megfelelő gazdasági feltételek megteremtése érdekében – kizárólag másodlagosan – kiegészítő tevékenységként gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat (ideértve az Egyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is). A létesítmények, eszközök saját célú használata, illetve működtetése az Egyesület alaptevékenységének minősül.
  11. a fotós mozgalomban ható káros jelenségek – elsősorban az Egyesület szellemiségének meg nem felelő viselkedési szabályok alkalmazása – elleni fellépés a hatályos magyar jogszabályoknak, az Egyesület elveinek figyelembe vételével.

 

  1. Az Egyesület tagsága
    • Az Egyesület tagjai
      • Az Egyesület Tagjai, a tagokat megillető jogok és kötelezettségek terjedelme alapján:
  1. Rendes tagok (természetes személyek),
  2. Pártoló tagok.
    • A MMK tagja lehet minden magyar és nem magyar állampolgár, aki belépési szándékát írásban az Egyesület Elnökének címezve az Egyesület Elnökségénél bejelentette, az előírt tagdíj megfizetésével az Egyesület alapszabályát elfogadja, a tagsági jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja és egyetért az Egyesület célkitűzéseivel.

Jelen Alapszabály felhatalmazza az Elnökséget a belépésről való döntés meghozatalára. A belépés elfogadása (egyszerű többséggel) a tagnyilvántartásba történő bejegyzéssel valósul meg.

  • Az Egyesület pártoló tagja lehet magánszemély, jogi személy, gazdálkodó szervezet, gazdasági társaság, ha az Egyesülettel kötött megállapodásban az Egyesület alapszabályát elfogadja, a tagsági viszonyból eredő kötelezettségek teljesítését, illetve az Egyesületi célok megvalósításának anyagi támogatását vállalja. A pártoló tagnak sem választójoga, sem választhatósági joga nincs az Egyesületben.
  • Az Egyesület tagjairól, pártoló tagjairól nyilvántartást vezet, a tagdíjról számlát állít ki.

 

  • A tagsági jogviszony keletkezése és megszűnése
    • Az Egyesületbe való belépés és kilépés önkéntes.
    • Az Egyesületi tagság felvétellel keletkezik és (i) kilépéssel, (ii) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, (iii) kizárással, vagy (iv) a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg.[1]
    • A tagfelvétel kérdésében az Egyesület vezetősége (Elnökség) egyszerű többséggel dönt. A tagfelvétel az Elnök jóváhagyásával válik hatályossá, a belépés időpontjára visszamenőleg. Az Elnök jóváhagyását megadottnak kell tekinteni, amennyiben a belépéstől számított 30 napon belül ellenkező értelmű nyilatkozatot nem tesz.
    • Az Egyesülettel szerződést aláíró személy a szerződés aláírásával taggá válik.
    • A felvételt megtagadó döntés ellen – a döntés kézhezvételétől számított 8 napon belül – az Egyesület Elnökségéhez lehet fellebbezni, amely a fellebbezést következő ülésén tárgyalja, legkésőbb azonban a fellebbezés beérkezését követő 30 napon belül.
    • A tag az Egyesület vezetőjéhez intézett nyilatkozatával kiléphet az Egyesületből. A tagsági jogviszony a nyilatkozat kézhezvétele napján szűnik meg.
    • Ha a tag az alapszabályban előírt feltételeknek nem felel meg, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.

Ilyen eset például, ha a tag önhibájából legalább 3 havi tagdíj összegével tartozik és az elnök által küldött felszólító levélben meghatározott határidőn (minimum 15 napos határidővel kell a fizetésre felszólítani) belül nem tesz eleget tagdíjfizetési kötelezettségének. A felmondást kimondó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.[2]

  • Törölni kell a nyilvántartásból azt aki elhalálozott.
  • A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályt vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytat le.

A tag kizárására bármely tag írásban, indokolással ellátott indítványt tehet az elnökségnek. Az elnökség a kizárással érintett tagot köteles az eljárás megindításáról értesíteni, kézbesíteni részére a kizárásra irányuló indítványt és tájékoztatni arról, hogy a közgyűlésen személyesen, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba, illetve közokiratba foglalt meghatalmazással igazolt képviselője útján, előadhatja az ügyre vonatkozó álláspontját, védekezését. Az értesítést a közgyűlést megelőzően legalább 15 nappal postára kell adni a kizárással érintett tag részére. A tag kizárása közgyűlési határozattal történik, melyet írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kel a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást. A kizárásról rendelkező határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.[3]

 

  • Pártoló tagság a vállalt pártolói tagdíjnak a megfizetésével és a belépési nyilatkozat aláírásával, elfogadásával keletkezik. A pártoló tag önkéntes vagyoni hozzájárulást vállalhat.[4]
  • A tagság megszűnés napjától megszűnnek a tagi jogviszonyból származó kötelezettségek, illetve jogok. A megszűnés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségek alól, megszűnik azonban a tagságból eredő jogok iránti igénye.

 

  • A tagok jogai és kötelezettségei

 

  • A tagok jogai
  1. az alapszabályban írt feltételekkel részt vehet az Egyesület Közgyűlésén, az Egyesület szerveinek megválasztásában, a határozatok meghozatalában, nagykorú tag továbbá személyesen tanácskozási joggal is jogosult részt venni a közgyűlésen;
  2. részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein;
  3. választható az Egyesület szerveibe (képviselettel járó tisztségbe azonban csak nagykorúsága esetén),
  4. észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat az Egyesületet érintő bármely kérdésben, valamint szerveinek működésével kapcsolatban;
  5. az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát – a tudomásra jutástól számított 30 napon belül – bíróság előtt megtámadhatja;
  6. az Egyesület által megállapított feltételek mellett részesülhet az Egyesület által nyújtott kedvezményekben, használhatja az Egyesület létesítményeit és felszereléseit, igényelheti a Egyesület szakembereinek segítségét;
  7. betekinthet az Egyesület irataiba, nyilvántartásaiba, az Egyesület vezetőjétől felvilágosítást kérhet bármely – az egyesületet érintő – kérdésben.

 

  • A tagok kötelezettségei
  1. az Egyesület alapszabályának és egyéb szabályzatainak betartása;
  2. az Egyesület illetve a vezető szervei által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése;
  3. az Egyesület hírnevéhez méltó magatartás mind a fotózás tevékenység során, mind azon kívül;
  4. rendezvényeken részt vevő tag esetében részvétel és fegyelmezett magatartás a rendezvényeken, hazai és nemzetközi rendezvényekre történő lelkiismeretes felkészülés és azokon a legjobb tudás szerinti magatartás tanúsítása;
  5. tagdíj megfizetése;
  6. az Egyesület vagyonának megóvása és létesítményeinek költség-hatékony használata, házirend betartása.

 

  • A pártoló tagok jogai és kötelezettségei azonosak a tagok jogaival és kötelezettségeivel azzal az eltéréssel, hogy a Közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt, valamint tisztségre nem választhat és nem választható.
  • A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétől illetve rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra.

A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnök vagy az alelnök javaslatára a közgyűlés rendeli el. A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke vagy az Egyesület alelnöke, vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja.

A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát.

A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy az alelnök köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot.

A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását. Az összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz. A közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként – fentieknek megfelelően – figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől illetve rendezvényeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást alkalmazhatja.

A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.[5]

 

  1. Az Egyesület szervezete
    • Az Egyesület szervei
  2. Közgyűlés, Rendkívüli Közgyűlés
  3. Elnökség
    • Az Egyesület tisztségviselői
  4. Elnök
  5. Alelnökök

 

  • Az Egyesület Közgyűlése
    • Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége.

 

  • A Közgyűlés összehívása
    • Az Egyesület rendes Közgyűlést évente legalább egy alkalommal kell írásban – levélben, vagy elektronikus levélben – összehívni. A Közgyűlést az Elnök, akadályoztatás esetén az egyik Alelnök hívja össze. A Közgyűlés helyét, idejét és napirendjét az Elnökségnek legalább 15 nappal korábban meg kell állapítania. Az Elnök a tagokat a Közgyűlés időpontja előtt legalább 10 nappal értesíti a Közgyűlés helyéről, idejéről, a tagok számáról, tervezett napirendjéről, és tájékoztatja őket, hogy a közgyűlés napirendjére az alapszabályban írtak alapján további javaslatot tehetnek. A végleges napirendhez kapcsolódó írásos anyagokat a tag legalább 5 nappal a Közgyűlés időpontja előtt köteles átvenni, vagy elektronikus levélben történt átvétel esetén az átvétel megtörténtét köteles visszaigazolni.

A meghívót a Közgyűlés időpontját megelőző 15 nappal az Egyesület honlapján is közzé kell tenni.

A Közgyűlést főszabály szerint az Egyesület székhelyén kell tartani, de az összehívó határozhat a Közgyűlésnek a székhelytől eltérő helyre történő összehívásáról is.

  • A Közgyűlés vezetése az Elnök feladata, aki erre más személyt is kijelölhet.
  • A Közgyűlésen szavazati joggal az Egyesület tagjai rendelkeznek.
  • A Közgyűlésen minden szavazásra jogosult egy szavazattal rendelkezik.
  • A Közgyűlésen az Egyesület minden tagja részt vehet.

 

  • A Közgyűlés határozatképessége
    • A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak több mint fele részt vesz.
    • Ha a Közgyűlés eredeti időpontjától számított fél órán belül nem válik határozatképessé, a Közgyűlést el kell halasztani és akár aznapi időpontra összehívható. A megismételt Közgyűlés időpontját már az eredeti Közgyűlés meghívójának tartalmaznia kell. A megismételt Közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben határozatképes, amennyiben a szavazásra jogosultak közül legalább 2 (kettő) fő jelen van. Erre az eredeti közgyűlési meghívóban fel kell hívni a meghívottak figyelmét.

 

  • A Közgyűlés napirendje

A Közgyűlés napirendjét az Elnökség állapítja meg, az Elnök előterjesztése alapján. Az Egyesületi tagok által tett egyéb javaslatokat abban az esetben kell napirendre tűzni, ha azokat a közgyűlés időpontja előtt legalább 10 nappal benyújtották az Elnök részére. A napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos anyag tartalmazza a végleges napirendet.

 

A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv, vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv, vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítése tárgyában.[6]

 

A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.[7]

 

  • A Közgyűlés hatásköre
  1. Az Egyesület megszűnésének, más egyesülettel, illetőleg civil szervezettel való egyesülésének kimondása;
  2. alapszabály és fegyelmi szabályzat megállapítása, módosítása;
  3. az Elnökség három tagjának – közte az Elnök – megválasztása és visszahívása, esetleges díjazásának megállapítása;
  4. nemzetközi szervezetbe való belépés elhatározása;
  5. az Egyesület éves költségvetésének megállapítása;
  6. az Egyesület éves feladattervének jóváhagyása;
  7. az Elnökség beszámolójának megvitatása;
  8. az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerint készített beszámoló, jelentés megvitatása, elfogadása;
  9. tagfelvétel, illetve kizárás tárgyában hozott határozatok ellen benyújtott panaszok elbírálása;
  10. a tagdíj megállapítása az Elnökség javaslata alapján;
  11. gazdasági-vállalkozási tevékenység elhatározása;
  12. mindazon kérdések, amelyeket a jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

 

  • A Közgyűlés határozathozatala
    • A Közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással a jelenlévő, szavazásra jogosult tagok egyszerű szótöbbségével hozza. A közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnök és a szavazatszámláló illetve a más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag tehet javaslatot. A közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnök és a szavazatszámláló illetve a más személy megválasztásáról a közgyűlés a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz.[8]
    • A szavazást követően a levezető elnök szóban kihirdeti a döntést.
    • Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnésről szóló határozat meghozatalához a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
    • A Közgyűlés titkos szavazással határoz az Egyesület tisztségviselői és szervei megválasztásakor, ha ezt bármelyik tag indítványozza és a Közgyűlés a titkos szavazásról határoz.
    • A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, a hozott határozatokat, és a döntést támogatók és ellenzők arányát. A jegyzőkönyvet az Elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá és két, a Közgyűlés által megválasztott személy hitelesíti.
    • A Közgyűlés nyilvános. A nyilvánosságot – indokolt esetben – a Közgyűlés többségi határozattal korlátozhatja.
    • A közgyűlésen az Egyesület tagja csak személyesen gyakorolhatja szavazati jogát.[9]
    • [10]A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
  1. akit a határozat kötelezettség, vagy felelősség alól mentesít, vagy a jogi személy terhére más előnyben részesít,
  2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
  3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
  4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki jogi személynek nem tagja vagy alapítója,
  5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy
  6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

  • A tisztségviselők megválasztása
    • A Közgyűlés által megválasztott tisztségviselők
  1. Elnök
  2. Alelnökök (kettő)
    • A tisztségviselők legfeljebb 4 évre választhatók.
    • A Közgyűlés által megválasztott tisztségviselők választására az Egyesület tagjai tehetnek javaslatot, melyet a Közgyűlés előtt legkésőbb 10 nappal kell eljuttatni az Elnöknek. A beérkezett jelölt listáról a tagokat – az Egyesület honlapján, vagy hirdetőtábláján – tájékoztatni kell, illetve a listát a Közgyűlés elé kell terjeszteni.
    • A tisztségviselők megbízatása megszűnik az Elnök megbízatásának megszűnésével.
    • Megválasztottnak az a jelölt tekinthető, aki az adott szavazáson jelenlévő tagok szavazatainak több mint a felét megszerezte. Kettőnél több jelölt esetén, ha az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatokat, újabb választási fordulót kell tartani, amelyben a két legtöbb szavazatot kapott jelölt között kell választani. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni addig, amíg az egyik jelölt megkapja a megválasztásához szükséges szavazatokat.
    • Az Elnökség szavazati joggal rendelkező 3 tagjává megválasztottnak azok tekinthetők, akik a kialakult sorrend alapján a legtöbb szavazatot kapták és a jelenlévő tagok szavazatainak több mint a felét megszerezték.
    • Amennyiben a 6.3.7.6. bekezdés szerinti szavazás után nem állapítható meg szavazati joggal rendelkező 3 elnökségi tag, akkor a be nem töltött tisztségekre vonatkozóan újabb szavazást kell tartani. A megismételt szavazást követően a legtöbb szavazatot szerző jelöltek válnak az Elnökség tagjává a még be nem töltött tisztségek számával azonos számban. Szavazategyenlőség esetén az egyenlő számú szavazatot szerző, de mandátumhoz nem jutó jelöltek között a szavazást meg kell ismételni addig, amíg az Elnökség szavazati joggal rendelkező 3 tagja megkapja a megválasztásához szükséges szavazatokat.
    • A Közgyűlés által választott személy visszahívható. A visszahívást legalább a tagok 1/3-a írásban kezdeményezheti az Elnökségnél.
    • A visszahívásról a Közgyűlés titkos szavazással dönt. Eredményes a visszahívás az érintett személyre vagy személyekre vonatkozóan a jelen lévő szavazásra jogosult tagok több mint 2/3-ának igenlő szavazata esetén. Az új tisztségviselő(k) megválasztása tekintetében haladéktalanul új Közgyűlés kell összehívni.

 

  • Rendkívüli Közgyűlés
    • Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha az ok és a cél megjelölésével aa (i) az Elnökség, (ii) az Egyesület tagjainak 1/3-a javasolja.
    • Rendkívüli Közgyűlést kell továbbá tartani, ha az ügyészség keresete alapján az illetékes Törvényszék elrendeli.
    • Rendkívüli Közgyűlést kell továbbá összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából is, ha (i) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, (ii) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy (iii) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került. A jelen pontban írt Rendkívüli Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.
    • A rendkívüli Közgyűlést az Elnök, akadályoztatás esetén az egyik Alelnök hívja össze a rendes Közgyűlés összehívására vonatkozó előírások szerint.
    • A rendkívüli Közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egy hónapon belüli időpontra kell összehívni.
    • A rendkívüli Közgyűlés napirendjét az összehívó határozza meg, de az összehívásra javaslatot tevő személy javaslatát kötelező a napirendbe felvenni. A napirend kiegészítése csak a Közgyűlésen jelen lévők 2/3-ának egyetértésével lehetséges.
    • A meghívót a rendkívüli Közgyűlés időpontja előtt legalább 5 nappal a napirend megjelölésével írásban – levélben, vagy elektronikus levélben – ki kell küldeni.
    • A rendkívüli Közgyűlésre egyebekben a rendes Közgyűlés vonatkozó szabályok az irányadóak.

 

  • Az Elnökség
    • Az Elnökség 3 tagból áll, melynek tagjai az (i) Elnök, (ii) a két Alelnök.
    • Az Elnökség feladat és hatásköre:
  1. a Közgyűlés határozatai alapján az Egyesület tevékenységének irányítása;
  2. az Egyesület érdekképviseletének ellátása
  3. az Egyesület által használt létesítmények fenntartásával, üzemeltetésével, fejlesztésével kapcsolatos pénzügyi keretek megállapítása, döntések hozatala;
  4. az Egyesület működéséhez szükséges ügyviteli szervezet pénzügyi keretének megállapítása;
  5. az Egyesület részére ingatlanvagyon megszerzésével, megterhelésével, elidegenítésével, hitel felvétellel kapcsolatos döntések;
  6. vagyonkezelői jog gyakorlásával kapcsolatos döntések;
  7. az Egyesület Közgyűlés összehívása, a helyszín, időpont és napirend meghatározásával;
  8. az Egyesület költségvetésének elfogadása, az Elnök, vagy az Alelnök előterjesztése alapján;
  9. az Egyesület szervezeti és működési szabályzatának megállapítása, módosítása;
  10. az Elnök javaslatára Szakmai Csoportok (modellek, fotósok, stb.) létrehozása és megszüntetése;
  11. a fegyelmi szabályzat megállapítása és módosítása, a fegyelmi bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása, és a fellebbviteli fegyelmi jogkör gyakorlása;
  12. megfelelő fedezet birtokában dönt rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. Előirányzat felhasználási jogkörében dönt a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról;
  13. javaslatot tesz a tagsági díj, tanfolyam díj mértékére, rendszerességére;
  14. az Egyesület eredményes működéséhez szükséges feltételek lehetőség szerinti megteremtése;
  15. a szakmai szakszövetségbe való belépés, illetőleg az abból való kilépés elhatározása;
  16. az Egyesület arculatának meghatározása.
    • Az Elnökség tagjai közül Alelnököket választ.
    • Az Elnökség tagjának megbízási ideje az Elnök megbízási idejéhez igazodik.
    • Az Elnökségi tagok jogai és kötelezettségei:
  17. az elnökségi üléseken és az Elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel;
  18. észrevételek, javaslatok tétele az Egyesület működésével kapcsolatban;
    • Az Elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.
    • Az elnökségi tagság megszűnik a (i) mandátum lejárával, (ii) visszahívással, (iii) lemondással, vagy (iv) elhalálozással.
    • Az Elnökség ülésein tanácskozási joggal az Egyesület tagja jelen lehet.
    • Az Elnökség működése
      • Az Elnökség ügyrendjét saját maga határozza meg.
      • Az Elnökség az ügyrendben maghatározott időszakonként, de legalább évente egyszer ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az Elnök, vagy az elnökségi tagok 1/3-a az ok és a cél megjelölésével kéri.
      • Az elnökségi ülések nem nyilvánosak, kivéve ha az Elnökség így határoz.
      • Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés napirendi pontjait, a határozatokról szóló észrevételeket, határozatokat, a döntést támogatók és ellenzők arányát és az aláírt jelenléti ívet. A határozatokat sorszámmal kell ellátni.
      • Az Elnökség ülését az Elnök írásban – levélben, vagy elektronikus levélben – hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a napirendi pontokról 7 nappal korábban értesíteni kell az Elnökség tagjait és a meghívottakat. A napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos anyagokat az ülés megkezdése előtt legalább 3 nappal meg kell küldeni. Halaszthatatlanul sürgős esetekben az Elnök rövidebb időt is megállapíthat.
      • Az Elnökség a szavazásra jogosult tagok több mint a felének jelenléte esetén határozatképes. A megismételt ülés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt ülés időpontját már az eredeti meghívónak tartalmazni kell.
      • Az Elnökség határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévő tagok egyszerű (ülés tartása nélküli határozatnál az összes tag) szótöbbségével hozza.
      • A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
      • Az Elnökség határozatait az ülésein, illetve az ülés tartása nélkül: írásban vagy hírközlő eszköz segítségével is jogosult meghozni. Az írásbeli határozathozatal szabályait az Elnökség köteles meghatározni, amely tartalmazza a határozati javaslat kiküldésének módját, a szavazatok leadásának igazolható módját, és a meghozott határozat közlésének módját.

 

  • Szponzori Klub (törölve)[11]

 

  1. Az Egyesület tisztségviselői
    • Az Elnök
      • Az Elnök az Egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az alapszabály szerint a Közgyűlés, Elnökség kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a Közgyűlés saját hatáskörébe vont, illetőleg az Egyesület más szervének hatáskörébe utalt.
      • Az Egyesület operatív tevékenységének irányítását és ellenőrzését, az Elnökség közreműködésével, az Elnök látja el. Az Elnököt a Közgyűlés legfeljebb 4 éves időtartamra választja. Az Elnök ismételten megválasztható.
      • Jelen alapszabály létrehozásakor az Egyesület Elnöke: Szalai János
      • Az Elnök feladata és hatásköre:
  1. az Egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása és felügyelete,
  2. a közgyűlési, és elnökségi határozatok végrehajtása,
  3. vezeti és összehangolja az Egyesület szakmai tevékenységét,
  4. összehangolja az Elnökség munkáját,
  5. előkészíti és levezeti az Elnökség üléseit és összeállítja a napirendi pontokat,
  6. a munkaviszonyban álló dolgozók felett gyakorolja a munkáltatói jogkört,
  7. irányítja az Egyesület személyzeti munkáját, és kialakítja annak szervezetét,
  8. irányítja és ellenőrzi az Egyesült gazdálkodási tevékenységét,
  9. az egyik Alelnökkel együttesen az Egyesületet képviseli 3. személyekkel szemben,
  10. vezeti a Közgyűlést,
  11. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket szabályzat, illetőleg a Közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal.
    • Az Elnök a tevékenységéről a Közgyűlésnek és az Elnökségnek számol be.
    • Az Elnök az Egyesület bankszámlái feletti rendelkezési jogot bármelyik elnökségi taggal együttesen gyakorolja.
  • Az Alelnök
    • Az Elnököt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az egyik kijelölt Alelnök helyettesíti.
    • Az Alelnök az Elnök felhatalmazása alapján látja el feladatát, annak elfogadása esetén.
    • Az Alelnök ellátja továbbá a szervezeti és működési szabályzatban hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
    • Jelen alapszabály létrehozásakor az Egyesület Alelnökei: Haris Gábor László és Rózsavölgyi Gábor
    • Az Alelnök az Egyesület bankszámlái feletti rendelkezési jogot bármelyik elnökségi taggal együttesen gyakorolja.
    • Az Alelnök a 7.2.1. és a 7.2.2. pontban írt jogkörében:
  1. ellátja az Elnök hatáskörébe tartozó feladatokat, amit rábíznak és elfogad;
  2. az Elnök akadályoztatása esetén képviseli az Egyesületet;
  3. elkészíti az Egyesület tervezett költségvetését, irányítja és felügyeli végrehajtását, elkészíti az Egyesület éves beszámolóját;
  4. irányítja a Közgyűlés és az Elnökség üléseit, jegyzőkönyveit vezeti, gondoskodik a határozatok nyilvántartásáról.

 

  1. Egyesületi kitüntetés alapítása

Az Egyesület, az Elnök és az Elnökség javaslatai alapján és az Elnökség jóváhagyásával, minden évben díjazhatja az előző naptári évben, az Egyesülethez kapcsolódóan kiemelkedő munkát végzett, illetve kiváló eredményt elért személyeket.

 

  1. Összeférhetetlenségi szabályok
    • Az Egyesült vezető tisztségviselői az elnökségi tagok.[12]
    • Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.[13]
    • Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.[14]
    • Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.[15]
    • Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.[16]

 

  1. Az Egyesület gazdálkodása és vagyona
    • Az Egyesület éves költségvetés alapján az alapszabályban meghatározott célok megvalósítása érdekében gazdálkodik. A költségvetést, amely tartalmazza a létesítmények fenntartását, üzemeltetését és fejlesztését, és az ügyviteli szervezet működését az Elnökség hagyja jóvá.
    • Az Egyesület az alapszabályban meghatározott célok szerinti tevékenységet (célja szerinti tevékenység) folytat és kiegészítő tevékenységként vállalkozási tevékenységet is végezhet.
    • Az Egyesület bevételei:
  2. A célja szerinti tevékenység bevétele (tagdíjak, céltámogatások stb.);
  3. A vállalkozási tevékenység bevétele
    • Az Egyesület költségei (kiadásai):
  4. célja szerinti tevékenység közvetlen költségei;
  5. vállalkozási tevékenység közvetlen költségei;
  6. egyéb közvetett költségek (kiadások).
    • Az Elnök az Egyesület bankszámlái feletti rendelkezési jogot bármely két Elnökségi Taggal együttesen gyakorolja.
    • Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai a tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenően – saját vagyonukkal nem felelnek.
    • Az Egyesület a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint a gazdasági-vállalkozási tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 350/2011 (XII.30.) Korm. rendelet alapján végzi.
    • A vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében azokat nem veszélyeztetve másodlagos tevékenységként végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.
    • Az alapító tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy az Egyesület részére személyenként 5.000,- Ft azaz ötezer forint vagyoni hozzájárulást nyújtanak. A vagyoni hozzájárulást az Egyesület nevére nyitott bankszámlára kell befizetni a bankszámla megnyitását követő 15 napon belül. A határidőről az elnökség külön értesíti az alapító tagokat.[17]

 

  1. Az Egyesület megszűnése
    • [18]Az Egyesület megszűnik, ha
  2. a közgyűlés kimondja megszűnését,
  3. az arra jogosult szerv megszünteti,
  4. a közgyűlés kimondja más egyesülettel történő egyesülését, vagy egyesületekre történő szétválását,
  5. az Egyesület megvalósította céljait, vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg,
  6. az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 főt,

feltéve minden esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló eljárás lefolytatását követően a bíróság (törvényszék) törli a nyilvántartásból.

  • [19]Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott – ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt -, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség szerint ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az Egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

 

  1. Záró rendelkezések
    • Jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 2016. január 23-án fogadta el.
    • Az Egyesület köteles nyilvántartásba vételét kérni az illetékes Törvényszéknél és a reá vonatkozó jogszabályok szerint adatot szolgáltatni.
    • Az Egyesület folyamatos nyilvántartást vezet döntéseiről, amelyből azok tartalma, időpontja, hatálya és a döntést támogatók illetve ellenzők számaránya megállapítható. A szervezetek döntéseinek az érintettekkel történő – a MMK honlapján történő – közléséről, közzétételéről az Elnök gondoskodik.
    • Az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba bármelyik tag betekinthet az Egyesület székhelyén, előre egyeztetett időpontban.
    • Az Egyesület működésével – beszámoló – és szolgáltatásaival kapcsolatos közléseket a MMK honlapján is közzé teszi.
    • Az alapszabályban nem érintett kérdésekben a Ptk., az egyesülési jogról valamit a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, továbbá a hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

 

Kelt.: Budapest, 2016. január 23.

 

 

……………………………

Haris Gábor László

Tag, Alelnök

 

……………………………

Szalai János

Tag, Elnök

 

……………………………

Rózsavölgyi Gábor

Tag, Alelnök

 

 

 

……………………………

Bodrogközi Szilárd

Tag

 

……………………………

Csatári Zsolt Győző

Tag

……………………………

Hlatky Ágnes Melinda

Tag

 

 

……………………………

Lukács Krisztián

Tag

……………………………

Mammel Erik Gábor

Tag

……………………………

Sarkady Péter

Tag

 

 

 

……………………………

Taray Krisztina Judit

Tag

……………………………

Balázs Rolland

Tag

……………………………

Anda Tamás

Tag

 

 

Ellenjegyzem Budapesten, 2016. január 23. napján

 

 

Dr. Preiner Gábor ügyvéd

[1] Módosítva 2015.01.14. napján.

[2] Módosítva 2015.01.14. napján.

[3] Módosítva 2015.01.14. napján.

[4] Módosítva 2015.01.14. napján.

[5] Módosítva 2015.01.14. napján.

[6] Módosítva 2015.01.14. napján.

[7] Módosítva 2015.01.14. napján.

[8] Módosítva 2015.01.14. napján.

[9] Módosítva 2015.01.14. napján.

[10] Módosítva 2015.01.14. napján.

[11] Módosítva 2015.01.14. napján.

[12] Módosítva 2015.01.14. napján.

[13] Módosítva 2015.01.14. napján.

[14] Módosítva 2015.01.14. napján.

[15] Módosítva 2015.01.14. napján.

[16] Módosítva 2015.01.14. napján.

[17] Módosítva 2015.01.14. napján.

[18] Módosítva 2015.01.14. napján.

[19] Módosítva 2015.01.14. napján.