Magyar Modellfotós Klub Egyesület alapszabály

E G Y S É G E S   S Z E R K E Z E T B E   F O G L A L T

A L A P SZ A B Á LY

PREAMBULUM

A Magyar Modellfotós Klub Egyesület az alapító tagok által megjelölt célok elősegítését is célzó, mindenekelőtt azonban tagjai modellfotós tevékenységét elősegíteni hivatott, egyesület, amelyet alapító tagjai hoztak létre, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és ezen Alapszabályában meghatározott célra és tevékenységek végzésére alakult. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), valamint a 2013. évi V. törvény (Ptk.) alapján működő országos egyesület (továbbiakban: Egyesület) Alapszabályát az alábbiak szerinti egységes szerkezetbe foglalt tartalommal alkotja meg:

Az elnök rögzíti, hogy a 2018. július 16. napján tartott közgyűlés során keletkezett határozatok eredményeként szükségessé vált az Egyesület Alapszabályának módosítása és egységes szerkezetbe foglalása, melyre az Alapszabály a IV. Fejezet 3.3.-3.4. alpontjainak módosítása adott okot.

A módosításokkal érintett rendelkezések dőlt betűvel lettek megjelölve.

1. Az Egyesület adatai

1. Az Egyesület neve: Magyar Modellfotós Klub Egyesület

2. Székhelye: H-9400 Sopron, Harkai u. 20.

3. Az Egyesület logója:

4. Az Egyesület honlapja: https://modellfotosok.hu/

5. Az Egyesület szervezeti egysége nem jogi személy.

6. Az Egyesület határozatlan időre jött lére.

7. Az Egyesület működési területe országos.

8. Az Egyesület tagjainak nevét, email címét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsort az Elnökség vezeti.

9. Az Egyesület saját nevében tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Az Egyesület szerződéseit önállóan köti céljai megvalósítása érdekében. Az általa kötött szerződések jogosítottja, illetőleg kötelezettje maga az Egyesület. Az egyesület nevében törvényes képviselői vagy az általuk meghatalmazott jogi képviselő jár el.

10. Az Egyesület tagja saját döntése alapján tagja lehet más hasonló profilú szervezetnek.

1. Az Egyesület célja és tevékenysége

1. Az Egyesület célja:

• 1. a tagjai részére a kapcsolattartási lehetőség biztosítása, az információk megosztása, amely gyakorló műhelyeként szolgál;
• 2. tagjai részére a rendszeres modellfotózási lehetőség biztosítása;
• 3. a tagok és kívülállók számára oktatási és képzési lehetőségek biztosítása, lehetőségek megteremtése, elősegítése;
• 4. a tagok és kívülállók számára fotózással kapcsolatos táborok, gyakorló és alkotó fotózások szervezése;
• 5. a modellfotózással kapcsolatos egyesületi munkával kapcsolatos tervezési-, szervezési-, oktatási-nevelési gyakorlati tapasztalatok megszerzésének lehetővé tétele;
• 6. a szakmai felkészüléshez gyakorló terep, lehetőség biztosítása (adatgyűjtés, kísérletezés stb.);
• 7. a tagok munkáinak megjelenéséhez lehetőség biztosítása;
• 8. kiállítások szervezése;
• 9. hazai és nemzetközi fotós kapcsolatok létesítése, fenntartása;
• 10. castingok szervezése;

2. Az Egyesület feladatai

• 1. az egyesületi célok megvalósítása érdekében weblapot, közösségi fórumot működtet ezzel elősegítve és lehetőséget adva a célok megvalósítását és koordinálását, a célok megvalósítása érdekében a feladatok és feltételek biztosítását;
• 2. az Egyesület meghatározza tevékenysége célkitűzéseit és gondoskodik a megvalósításukról,
• 3. működteti és koordinálja a fotós eseményeket, fotózásokat rendez, illetve részt vesz hazai és nemzetközi rendezvényeken;
• 4. az Egyesületben tagsági jogviszonnyal rendelkezők képzése, feltételek biztosítása;
• 5. együttműködik, párbeszédet folytat a kormányzati szervezetekkel, valamit mindazon nem kormányzati szervekkel és gazdálkodó szervezetekkel, amelyek támogatásukkal elősegítik a céljainak megvalósulását, illetve részt vállalnak az Egyesület működési feltételeinek biztosításában, fejlesztésében;
• 6. kapcsolatot létesít és tart fenn, tapasztalatot cserél, szakmai programokat szervez fotózással foglalkozó nemzetközi szervezetekkel;
• 7. az Egyesület szellemiségének megerősítése, az Egyesület hagyományainak ápolása;
• 8. a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése és biztosítása;
• 9. az Egyesület lehetőségeivel összhangban a fogyatékkal élők segítése;
• 10. a céloknak megfelelő gazdasági feltételek megteremtése érdekében – kizárólag másodlagosan – kiegészítő tevékenységként gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat (ideértve az Egyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is). A létesítmények, eszközök saját célú használata, illetve működtetése az Egyesület alaptevékenységének minősül.
• 11. a fotós mozgalomban ható káros jelenségek – elsősorban az Egyesület szellemiségének meg nem felelő viselkedési szabályok alkalmazása – elleni fellépés a hatályos magyar jogszabályoknak, az Egyesület elveinek figyelembe vételével.

3. Az Egyesület által végezhető tevékenységek:

• 1. Az Egyesület célját a tagjai tevékenysége útján valósítja meg. Az Egyesület e céljainak megvalósulása érdekében modellfotózási szabadidős tevékenységeket, fotózásokat és közösségi programokat szervez, ismertető anyagokat készít és ad ki, munkacsoportokat és szakmai kollégiumokat hoz létre és működtet, együttműködik hasonló célkitűzésekkel rendelkező hazai és nemzetközi szervezetekkel, kapcsolatokat ápol a fotósokkal, modellekkel és más szakmai közreműködőkkel.

• 2. Az Egyesület saját maga rendelkezik nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos jogokra.

1. Az Egyesület a hirdetési, reklám, illetve közvetítési jogokkal kapcsolatosan egy évnél hosszabb időre szerződést csak a Közgyűlés külön felhatalmazása alapján köthet.
2. a határozatlan vagy egy évnél hosszabb időre kötött szerződés megkötésétől számítva évente a Közgyűlés újabb felhatalmazása hiányában hatályát veszti. Ezen rendelkezést a fenti szerződésben szerepeltetni kell.

• 3. Az Egyesület a modellfotózással össze nem függő tevékenységet, valamint tevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve az Egyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat.

• 4. Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára, azonban az Egyesület céljának megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

• 5. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak céljával közvetlen összefüggésben vagy az Alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt a tagok között nem oszthatja fel, a tagok részére nyereséget nem juttathat, azt az Alapszabályban meghatározott célra, tevékenységére fordítja. Az Egyesület a működéséért felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

• 6. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

• Tagsági viszony, a tagdíj, valamint a tagok jogai és kötelességei

1. A tagsági viszony keletkezése:

• 1. Az Egyesületnek tagjai, pártoló tagjai és tiszteletbeli tagjai lehetnek.

• Az Egyesület tagja lehet

• minden 18. életévét betöltött természetes személy, állampolgárságra való tekintet nélkül, aki az Egyesület célkitűzésével egyetért és elfogadja az Egyesület céljait,
• és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, és az Egyesület tevékenységében részt is vesz,
• írásban nyilatkozik a belépési szándékáról,
• az Alapszabályban foglaltakat elfogadja, azt magára nézve kötelezőnek tartja,
• tagdíjat fizet,
• akinek a belépési kérelmét az Elnökség elfogadja.

• Az Egyesület pártoló tagja lehet

• minden 18. életévét betöltött természetes személy, állampolgárságra való tekintet nélkül, továbbá jogi személy, aki/amely az Egyesület célkitűzésével egyetért és elfogadja az Egyesület céljait,
• és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, és az Egyesület tevékenységében részt is vesz,
• írásban nyilatkozik a belépési szándékáról,
• az Alapszabályban foglaltakat elfogadja, azt magára nézve kötelezőnek tartja,
• tagdíjat fizet,
• akinek a belépési kérelmét az Elnökség elfogadja.

A pártoló tag vagy annak törvényes képviselője az Egyesület rendezvényein részt vehet, szolgáltatásait igénybe veheti, az Egyesület közgyűlésén tanácskozási joggal részt vehet, azonban szavazati joggal nem rendelkezik és tisztségre nem választható. Amennyiben a pártoló tag az Egyesület rendezvényével kapcsolatos bármely vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, így különösen a rá jutó és általa vállalt önköltséget nem fizeti meg vagy tagdíj tartozása van, ennek megfizetéséig az Egyesület rendezvényein nem vehet részt, szolgáltatásait nem veheti igénybe.

A természetes személy pártoló tag kérheti felvételét az Egyesület rendes tagjai közé. A kérelemről az Elnökség dönt a jelen fejezet 1.2. pontban foglaltak szerint.

• Az Egyesület tiszteletbeli tagjait az Egyesület Közgyűlése választja meg e tagságra. Tiszteletbeli tagok csak olyan személyek lehetnek, akik tevékenységükkel kimagasló társadalmi elismertségre tettek szert és az Egyesületet célja elérésében segíteni kívánják. A tiszteletbeli tag az Egyesület közgyűlésén tanácskozási joggal vehet részt, tisztségviselővé nem választható. Amennyiben a tiszteletbeli tag az Egyesület rendezvényével kapcsolatos bármely vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, így különösen a rá jutó és általa vállalt önköltséget nem fizeti meg, ennek megfizetéséig az Egyesület rendezvényein nem vehet részt, szolgáltatásait nem veheti igénybe.

• A tagság és a pártoló tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot írásban az Elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 (nyolc) napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

2. A tagdíj:

• 1. Az Egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összegét minden évben a közgyűlés állapítja meg azzal, hogy az a következő naptári évre érvényes. Amennyiben a közgyűlés ebben a kérdésben nem hoz döntést, úgy a közgyűlés ezt megelőző, a tagdíj tárgyában hozott döntése irányadó. A tagdíjat egy naptári évre előre évente egy alkalommal a tárgyév február hónap utolsó napjáig kell egy összegben az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

• 2. Az Egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíjat időarányosan fizeti meg. Az első tagdíjfizetési kötelezettséget az adott naptári évre előre a tagsági jogviszonyának keletkezésétől számított 8 (nyolc) napon belül köteles az Egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

3. Az Egyesület tagja köteles:

1. Az Egyesület Közgyűlése által meghatározott összegű tagdíjat, vagy egyéb díjat annak esedékességéig az egyesület bankszámlájára átutalni.
2. Az Alapszabály rendelkezéseit betartani, továbbá az Alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségeket teljesíteni.
3. Részt venni az Egyesület Közgyűlésein, tevékenyen közreműködni az Egyesület munkájában, valamint segíteni az Egyesületet a feladatai teljesítésében.
4. Betartani a Közgyűlés határozatait;
5. Betartani az Elnökség határozatait;
6. A lakcíme vagy email címe megváltozását a változást követő 8 (nyolc) napon belül az Elnökséghez bejelenteni.
7. Az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét nem veszélyeztetni.

4. Az Egyesület tagja jogosult:

1. Az Egyesület tevékenységében részt venni.
2. Arra, hogy rendes tagként, ha a törvényben foglalt feltételeknek megfelel, az Egyesület bármely tisztségére választó és választható legyen. Csak olyan személyek választhatók tisztségviselővé, akik ellen büntetőeljárás nem folyik és büntetlen előéletűek, amivel kapcsolatban az érintetteknek írásban nyilatkozniuk kell.
3. A Közgyűlésen részt venni és a Közgyűlésen szavazni.
4. A Közgyűlése napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tenni.
5. A Közgyűlésen felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.
6. Az Egyesület irataiba az Egyesület székhelyén legalább 15 nappal korábban az Elnökkel egyeztetett időpontban betekinteni.
7. Igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait.
8. Minden, az Egyesületet érintő kérdésben javaslatot tehet.
9. Az Egyesület bármely szervének határozatát törvénysértésre hivatkozással, a tudomására jutástól számított 30 (harminc) napon belül bíróság előtt megtámadni az alapszabály VI. fejezetének 4. pontja szerint.
10. Az Egyesület képviseletére jogosult személyhez az Egyesületre vonatkozó kérdést intézni. A megkérdezett legkésőbb 30 (harminc) munkanapon belül köteles válaszolni.

Amennyiben a tag az Egyesület rendezvényével kapcsolatos bármely vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, így különösen a rá jutó és általa vállalt önköltséget nem fizeti meg vagy tagdíj tartozása van, ennek megfizetéséig az Egyesület rendezvényein nem vehet részt, szolgáltatásait nem veheti igénybe.

5. A tagsági jogviszonyhoz kapcsolódó egyéb jogok és kötelezettségek:

• 1. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg.
• 2. A Közgyűlésen valamennyi rendes tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
• 3. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
• 4. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja.
• 5. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

6. A tagsági jogviszony megszűnése

• 1. megszűnik a tagsági viszony:

1. a tag kilépésével;
2. a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
3. a tag kizárásával;
4. a tag törlésével
5. a tag halálával.

• 2. Kilépés esetén, a tag tagsági jogviszonyát az Egyesület Elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A kilépésről szóló nyilatkozatot az írásban Elnöknek címezve az Egyesület székhelyére vagy a tag által az Egyesületnél bejelentett e-mail címről a info@modellfotosok.hu e-mail címre kell megküldeni. A tagsági jogviszony a kilépésről szóló írásbeli nyilatkozat Egyesület általi átvételének, illetve az e-mail megküldésének napján szűnik meg. A kilépési szándéknyilatkozatot az adott év november 30. napjáig kell megtenni az Egyesület Elnökének, mely határidő elteltét követően a tag köteles a következő évi tagdíjat is megfizetni az Egyesületnek. E kötelezettség alól az év közben kilépő tagot, az egyesület Elnöksége alapos okból, egyéni elbírálás alapján ­egészben vagy részben mentesítheti. Kétség esetén a kilépési nyilatkozat megküldését a tag köteles bizonyítani.

• 3. A tag tagsági jogviszonyának Egyesület általi felmondására akkor van lehetőség, ha az alapszabály III. fejezet 1.1.1. pont vagy 1.1.2. pontjában meghatározott tagsági feltételeknek a tag nem felel meg, ide nem értve a tagdíj nem fizetésének esetét. Az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 (harminc) napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület Közgyűlése dönt.

• 4. Amennyiben a tag a tagdíj vagy bármely más, az Egyesület felé esedékes fizetési kötelezettsége megfizetésével 30 napot meghaladó késedelembe esik, az Elnökség írásban kibocsátott fizetési felszólításban igazolható módon felhívja a tagot a tagdíjhátralék vagy egyéb díjhátralék 15 napon belüli megfizetésére. Ha a fizetési határidő eredménytelenül telik el, az Elnökség soron következő ülésén egyszerű többséggel meghozott határozatával törli a tagot az Egyesület tagjai közül. Az Elnökség határozatát annak meghozatalát követő 8 (nyolc) napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tag számára. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). A tag a törlés ellen az Egyesület soron következő rendes közgyűléséhez fellebbezhet írásban a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül. Ha a közgyűlés a törlési határozatot helybenhagyja, a tag a törvényben meghatározott határidőn belül az Egyesületet nyilvántartó törvényszék előtt kezdeményezheti a határozat hatályon kívül helyezését.

• 5. A tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát, az Elnökség vagy Közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a Közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta. A kizárási határozatot a Közgyűlés hozza. A kizárt tag az alapszabály VI. fejezet 4. pontja szerint, a Közgyűlés kizárási határozatával szemben, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik a törvényben meghatározott határidőn belül az Egyesületet nyilvántartó törvényszék előtt kezdeményezheti a határozat hatályon kívül helyezését.

Tisztességes eljárást biztosító garanciális szabályok:

1. a kizárási eljárás megindítása előtt a tagot fel kell szólítani, hogy a kötelezettségeinek tegyen eleget, a jogsértő magatartást, az alapszabályt vagy Közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást hagyja abba, továbbá tartózkodjon a további jogsértésektől és folytasson az Egyesület céljával összeegyeztethető, kifogásolhatatlan magatartást,
2. ha a tag a felszólítás ellenére nem tesz eleget a kötelezettségeinek, vagy nem folytat az Egyesület céljával összeegyeztethető magtartást kizárási eljárást lehet kezdeményezni,
3. a kizárási eljárást bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezheti,
4. a kizárási eljárást a Közgyűlés folytatja le,
5. a kizárási eljárás megindítása után, a tagot a kizárásról döntő közgyűlésen meg kell hallgatni és lehetőséget kell adni számára a védekezés előterjesztésére, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza,
6. kizárási eljárás alá vont tag ügyvédet fogadhat,
7. tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni,
8. az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást,
9. a kizáró határozatot a taggal közölni kell, melyet igazolható módon 8 (nyolc) napon belül kézbesíteni kell a tag számára email vagy postai küldemény útján.

1. Az Egyesület szervezete, szerveinek működési rendje és a tisztségviselői

1. Az Egyesület szervei:

1. a Közgyűlés
2. az Elnökség (Elnök és az alelnökök)

Az Egyesület tisztségviselői az Elnök és a két Alelnök

Az Elnökség tagjai, azaz az Egyesület tisztségviselői újraválaszthatók.

2. A Közgyűlés

• 1. A Közgyűlés az Egyesület döntéshozó testületi szerve, a tagok összességének képviselete.

• 2. A rendes tagok a 2013. évi V. törvényben meghatározott vagy a létesítő okirat alapján őket megillető döntési jogköröket a tagok összességéből álló testületben (a továbbiakban: közgyűlés) gyakorolják.

• 3. A tag jogosult a Közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a Közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

• 4. A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik, amelyen legalább meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót.

• 5. A Közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a Közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a Közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. A Közgyűlést az Elnök hívja össze.

• 6. A Közgyűlés a döntéseit ülés tartásával hozza.

• 7. Az Elnök köteles összehívni a Közgyűlést ha:

1. az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
2. az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,
3. az Egyesület céljának elérése veszélybe került,
4. az Egyesület tagjainak legalább egytizede az ok és a cél megjelölésével kéri,
5. a bíróság elrendeli.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

• 8. A Közgyűlést az Elnök, akadályoztatása esetén bármelyik Alelnök a meghívó küldésével hívja össze.

A közgyűlést az Elnök legalább 15 (tizenöt) nappal az közgyűlés  időpontja előtt kiküldött meghívóval az általa megjelölt, Magyarországon található helyre hívja össze a tagok részére megküldött e-mail, illetve az Egyesület honlapján közzétett meghívó útján.

Biztosítani kell, hogy a meghívó kiküldését megelőzően az Egyesület tagjai a Közgyűlés napirendi pontjaira javaslatot tehessenek. Erről a lehetőségről és a közgyűlés várható időpontjáról az Elnök a tagokat az Egyesület honlapján történő figyelmeztetéssel és felhívással tájékoztatja.

• 9. A meghívónak tartalmaznia kell

1. az Egyesület nevét és székhelyét;
2. az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
3. az ülés napirendjét.
4. a meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

• 10. A napirend kiegészítése:

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott 15 (tizenöt) napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy 8 (nyolc) napon belül dönt. A közgyűlést összehívó szerv vagy személy a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. A közgyűlést összehívó szerv vagy személy a döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 5 (öt) napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

• 11. A Közgyűlés csak olyan kérdéseket tárgyalhat meg, amely a Közgyűlés meghívójában szerepel.

• 12. Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

• 13. A Közgyűlés határozatképessége:

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult tag részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

• 14. A megismételt közgyűlés szabályai:

1. Megismételt közgyűlést akkor lehet tartani, ha a közgyűlés nem határozatképes.
2. Kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatók meg.
3. A megismételt közgyűlés a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt közgyűlés időpontját és helyét a meghívó tartalmazza.
4. A megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlési meghívóban, az eredeti közgyűlés napjára lehet összehívni.
5. A megismételt közgyűlés esetén az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

• 15. A Közgyűlést az Elnök vezeti, de az Elnök javasolhat levezető elnököt, akit a Közgyűlés nyílt szavazással választ meg.

• 16. A Közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát.

A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát.

• 17. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörei:

1. döntés az Alapszabály elfogadásáról és módosításáról;
2. döntés a fegyelmi szabályzat elfogadásáról és módosításáról
3. döntés az Egyesület megszűnéséről, más egyesülettel való egyesülésérő és szétválásáról;
4. döntés nemzetközi szervezetbe való belépésről;
6. döntés az Elnök és az alelnökök megválasztásáról, visszahívásáról és díjazásának megállapításáról;
7. döntés a tagdíj összegének és esedékességének megállapításáról;
8. döntés az Egyesület éves költségvetésének elfogadásáról;
9. döntés az Egyesület éves feladattervének é programtervének jóváhagyásáról;
11. döntés az éves beszámoló – ezen belül az Elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadásáról;
12. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
13. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
14. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
15. a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
16. a tag törlése tárgyában hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálása;
17. a végelszámoló kijelölése.
18. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

• 18. A Közgyűlés a döntés jogát minden kérdésben magához vonhatja, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

• 19. A Közgyűlés az Elnökség javaslatai alapján minden évben díjazhatja az előző naptári évben, az Egyesülethez kapcsolódóan kiemelkedő munkát végzett, illetve kiváló eredményt elért tagokat vagy más, az Egyesület tevékenységéhez kapcsolódó személyeket.

• 20. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

• 21. A közgyűlés határozatait főszabályként a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok egyszerű többségével, hozza meg. Ha 2013. évi V. törvény egyszerű szótöbbséget meghaladó szótöbbséget vagy egyhangú határozatot ír elő a határozat meghozatalához, úgy a határozat meghozatala csak ilyen szótöbbséggel történhet.

Az Egyesület alapszabályának elfogadásához vagy módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az Egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A Közgyűlés titkos szavazással dönt az Elnökség tagjainak a megválasztásáról vagy visszahívásáról.

Szavazategyenlőség esetén a kérdést újra szavazásra kell bocsátani, ha az újra szavazás eredményeként ismételt szavazategyenlőség alakul ki, a kérdést elvetettnek kell tekinteni.

• 22. A közgyűlésen az Egyesület tagja csak személyesen gyakorolhatja szavazati jogát, képviselő útján történő szavazásnak nincs helye.

• 23. A Közgyűlés által hozott határozatokat azoknak az Egyesület honlapján történő közzétételével kell közölni.

3. Az Elnökség

• 1. Az Egyesület irányításával kapcsolatos minden olyan döntés meghozatalára, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, az Elnökség jogosult. Az Elnökség az Egyesület ügyvezető szerve.

• 2. Az Elnökség az Elnökből és a két Alelnökből áll. Az Elnök és az Alelnökök ügyvezetési tevékenységüket az Egyesület érdeke elsődlegességének megfelelően köteles ellátni.

• 3. Az Elnököt és az Alelnököket a Közgyűlés választja meg és hívja vissza titkos szavazással határozott időtartamra. A határozott időtartam mértéke főszabály szerint 4 (négy) év, melytől a választás során a közgyűlés eltérhet, és más határozott időtartamot is megjelölhet.

A Elnökségi (vezető tisztségviselői) megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre.

• 4. Az Egyesület Elnöke: Szalai János

Az Egyesület Alelnökei:         Haris Gábor László

Rózsavölgyi Gábor

Az Elnökség Elnökének és tagjainak (alelnökeinek) a megbízatása:

Szalai János Elnök, Haris Gábor László és Rózsavölgyi Gábor Alelnökök megbízatása 2019. november 30. napjától 2023. november 30. napjáig tartó határozott időtartamra szól.

• 5. Az elnöki képviseleti jog gyakorlásának terjedelme általános, míg gyakorlásának módja önálló.

Az alelnökök képviseleti jogának terjedelme általános, míg gyakorlásának módja együttes.

• 6. Az Elnökség feladatai:

1. Az Elnökséget az Elnök hívja össze. Ha az Elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az Elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja.
2. Az Elnökség határkörébe tartoznak mindazon ügyek, amelyen nem tartoznak a Közgyűlés vagy az Elnök kizárólagos hatáskörébe.
3. Az Elnökség határozatképes, ha legalább két tagja jelen van.
4. Az Egyesület tagdíjának mértékét az Elnökség javaslatára a Közgyűlés határozza meg.
5. Az Elnökség tagjai kötelesek a közgyűlés részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

• 7. Az Elnökség döntési rendje:

1. Az Elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Az alapszabály ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.
2. Az Elnökség a döntéseiről határozatot hoz.
3. A jegyzőkönyvet az Elnökség tagjai írják alá.
4. A határozatokat a határozatok tárában kell nyilvántartani vagy azokat tartalmazó jegyzőkönyveket kell megőrizni.
5. Az Elnökség a tevékenységéről éves beszámolót készít.

• 8. Az Elnökség feladatkörébe tartozik:

1. Irányítja az Egyesület operatív munkáját a közgyűlések között és biztosítja folyamatos működését, munkájáról a Közgyűlésnek beszámolni tartozik.
2. Gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról.
3. Dönt a százezer forintot meghaladó összegű anyagi támogatások befogadásáról.
4. Az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala.
5. A beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése.
6. Az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése.
7. Az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása.
8. A közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése.
9. Az általa összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása.
10. Részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
11. A tagság nyilvántartása;
12. Az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb iratainak nyilvántartása, rendezése;
13. Az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
14. Az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a 2013. évi V. törvényben előírt intézkedések megtétele.
15. a tag felvételéről való döntés.

• 9. Az Elnök feladatai különösen:

1. irányítja az Egyesület életét, önállóan képviseli az Egyesületet harmadik személyek, bíróságok és hatóságok előtt. Azonban az Elnök akadályoztatása esetén, a két Alelnök együttesen is képviselheti az Egyesületet,
2. vezeti és összehangolja az Egyesület szakmai tevékenységét,
3. kezeli az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait, az Egyesület pénzeszközeit, és ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol.
4. vezeti az Egyesület tagnyilvántartását és a határozatok tárát vagy ennek keretében őrzi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet.
5. kezeli – vagyoni felelősség mellett – az Egyesület vagyonát. Könyvelési kötelezettsége az irányadó jogszabályok szerint alakul;
6. összehívja az Elnökséget, ha olyan kérdésben szükséges döntést hozni, amely az Elnökség hatáskörébe tartozik, de legalább naptári félévenként egy alkalommal;
7. előkészíti és levezeti az Elnökség üléseit és összeállítja a napirendi pontokat,
8. a munkaviszonyban álló dolgozók felett gyakorolja a munkáltatói jogkört,
9. irányítja az Egyesület személyzeti munkáját, és kialakítja annak szervezetét,
10. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket szabályzat, illetőleg a Közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal.
11. Az Elnök a tevékenységéről a Közgyűlésnek és az Elnökségnek számol be.
12. Az Elnök az Egyesület bankszámlái feletti rendelkezési jogot bármelyik elnökségi taggal együttesen gyakorolja.

• 10. Az Alelnök feladatai különösen:

1. Az Elnököt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az Alelnökök az Elnök által megjelölt sorrendben helyettesítik.
2. Az Alelnök az Elnök felhatalmazása és megbízás alapján látja el feladatát, annak elfogadása esetén.

• 11. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

1. határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
2. megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
3. visszahívással;
4. lemondással;
5. a vezető tisztségviselő halálával;
6. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
7. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével;
8. ha az Elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága – annak lejártát megelőzően – megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.

Az Egyesület tagjainak legalább 1/3-a indokolás nélkül bármikor kezdeményezheti a Közgyűlés előtt az Elnök vagy az Alelnök visszahívását. A Közgyűlés az érintettet akkor hívhatja vissza, ha a visszahívással egy időben az tisztségviselő megválasztása is megtörténik. A vezető tisztségviselő visszahívásáról és az új vezető tisztségviselő megválasztásáról a Közgyűlésnek egyszerre kell szavaznia.

Tisztességes eljárást biztosító garanciális szabályok:

1. A visszahívási eljárást a tagok 1/3-a indokolás nélkül bármikor kezdeményezheti a Közgyűlés előtt;
2. a Közgyűlés a vezető tisztségviselő visszahívási eljárás lefolytatásáról a kezdeményezéstől számított 60 (hatvan) napon belül dönt és a visszahívási eljárást is a Közgyűlés folytatja le;
3. a visszahívási eljárás megindítása után, a visszahívással érintett vezető tisztségviselőt, valamint a visszahívást kezdeményező tagokat meg kell hallgatni;
4. vezető tisztségviselő visszahívását kimondó határozatot és az új vezető tisztségviselő megválasztásáról szóló közgyűlési határozatot írásba kell foglalni;
5. a Közgyűlést a döntés meghozatalában nem akadályozza az, ha a visszahívással érintett vezető tisztségviselő távol marad a visszahívásról és az új vezető tisztségviselő megválasztásáról döntő Közgyűlésről;
6. a visszahívást kimondó határozatot a visszahívott vezető tisztségviselővel közölni kell, melyet igazolható módon kézbesíteni is kell a visszahívott vezető tisztségviselő számára;
7. a visszahívott vezető tisztségviselő a visszahívása okán keletkezett közgyűlési határozattal szemben, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik a törvényben meghatározott határidőn belül az Egyesületet nyilvántartó törvényszék előtt kezdeményezheti a határozat hatályon kívül helyezését.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

1. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

1. Az Egyesület gazdálkodásának általános szabályai:

• 1. Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, egyesületet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható.

• 2. Az Egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület alapítója, tagja – a vagyoni hozzájárulásának (tagdíj) megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

• 3. Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) folytathat és – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

• 4. Az Egyesület a célja megvalósítása érdekében nonprofit, kiegészítő jelleggel a célja megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet, mennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

• 5. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

• 6. A tagdíj, egyéb bevételek, illetve a vásárolt dolgok egyesületi tulajdonba kerülnek.

• 7. Az Egyesület pénzeszközeinek kezelésére bankszámlaszerződést kell kötni.

• 8. Pénz csak bankszámlán tartható, kivétel az azonnali kifizetésekhez szükséges pénzmennyiség, amely azonban nem lehet több 100.000.-Ft-nál, azaz egyszázezer forintnál.

• 9. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

• 10. Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

• 11. Az Egyesület Elnökségének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.

• 12. Az Egyesület

1. alapcél szerinti, és
2. gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat.

• 13. Az Egyesület vagyonát az alapcél szerinti tevékenysége szerint folytatott gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja.

• 14. Az Egyesület bevételei:

1. egyesület esetében tagdíj,
2. gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
3. a költségvetési támogatás:

• a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
• az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
• az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
• a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
  1. az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
  2. más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
  3. befektetési tevékenységből származó bevétel;
  4. az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel, támogatás.

• 15. Az Egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):

1. alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
2. gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
3. a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
4. az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

• 16. Az Egyesület a bevételeit a 1.14. alpont szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) a 1.15. alpont szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

• 17. Az Egyesület 1.15. alpont c) és d) pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.

• 18. Az Egyesület a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.

• 19. Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy az Egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság az Egyesülettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.

2. Az adománygyűjtés szabályai:

• Az Egyesület javára adománygyűjtő tevékenység folytatható.

• Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

• Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az Egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.

• Az Egyesület részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

3. Az Egyesület könyvvezetésének, beszámolási rendjének szabályai:

• Az Egyesületnek az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani.

• Az Egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

4. A beszámolási szabályok:

• Az Egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.

• Az Egyesület esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja – a megszűnést kivéve – december 31.

• A beszámoló formáját az Egyesület által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

5. Az Egyesület köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.

Az Egyesület a jelen előző bekezdése szerinti kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget.

A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.

Az Egyesület saját honlappal rendelkezik, így a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. Az Egyesület a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

1. Az Egyesület megszűnése

1. Az Egyesület jogutódlással történő megszűnése:

• Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

• A jogi személyek egyesülésére és szétválására a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:44.§-3:47.§-ának rendelkezései, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 10/C.§-10./F.§-ának rendelkezései az irányadók.

2. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése:

• Az Egyesület jogutód nélkül szűnik meg, ha:
  1. a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
  2. az arra jogosult szerv megszünteti
  3. feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli
  4. az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
  5. az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

• A Egyesület megszűnése esetén vagyonát a nyilvántartó bíróság által kijelölt -, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

• A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség szerint ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az Egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

1. Egyesületre vonatkozó egyéb rendelkezések

1. Az Egyesület törvényes képviselete:

• Az Elnök az Egyesületet harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és hatóságok előtt egyszemélyben képviseli. Az Elnök akadályoztatása esetén az Egyesület képviseletét a két Alelnök együttesen látja el.

• Az Egyesület elnöke az Egyesületet akként jegyzi, hogy a kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy nyomtatott egyesületi név alá a nevét önállóan írja.

• Az Elnök akadályoztatása esetén az Egyesületet képviselő két alelnöki tag az Egyesület akként jegyzi, hogy a kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy nyomtatott egyesületi név alá a nevüket együttesen írják.

• Az Elnök köteles a jogi személy jogszabályban előírt adatait a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni.

• A bankszámla feletti rendelkezéshez az Egyesület Elnöke vagy Alelnökei közül bármelyik két személy együttes aláírása szükséges.

• Az Elnökség az ügyek meghatározott csoportjára nézve az Egyesület munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.

• A képviseleti jog korlátozása: az Egyesületnek a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett képviselői képviseleti jogának korlátozása és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról vagy a feltétel bekövetkeztének vagy a jóváhagyásnak a szükségességéről és annak hiányáról tudott vagy tudnia kellett volna.

2. A jogi személy törvényességi felügyelete:

• A jogi személyek feletti általános törvényességi felügyeletet a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el. A törvényességi felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

• A törvényességi felügyelet nem irányulhat a jogi személy döntéseinek gazdaságossági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.

• Ha a törvényes működés helyreállítása érdekében tett intézkedések nem vezetnek eredményre, a nyilvántartó bíróság megszünteti a jogi személyt.

3. A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata:

• A jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

4. A közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset:

• A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

• Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

• Ha a határozatot az Egyesület vezető tisztségviselője támadja meg, és az Egyesületnek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki az Egyesület képviseletét elláthatná, a perben a bíróság a Egyesület perbeli képviseletére ügygondnokot rendel ki.

• A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.

• Ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el. A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is kiterjed. Ha a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg.

• Értelmező rendelkezések

1. Adomány: a civil szervezetnek – létesítő okiratban rögzített céljaira – ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás;

2. Adományosztó szervezet: a civil szervezetek számára nyújtandó adományok szervezésére és juttatására létrejött civil szervezet, amelynek létesítő okiratában e cél alapcélként került megjelölésre;

3. Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet: azon szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele;

4. Gazdálkodó tevékenység: azon tevékenységek összessége, amelyek a civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményt eredményeznek;

5. Gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, ide nem értve az adomány (ajándék) elfogadását, továbbá a bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységet;

6. Közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Nyolcadik Könyv Záró rendelkezések 8.§ (1) bekezdés 1. pontjának rendelkezése szerint között:

közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;

7. Közvetlen politikai tevékenység: párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése.

• Záró rendelkezések

1. Minden, a jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésben a Ptk. jogi személyekre vonatkozó általános szabályai és az egyesületre vonatkozó 3:63§-3:87.§ ai, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és más hatályos jogszabályok rendelkezései érvényesek, annak keretei között a Közgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.

2. A módosítások az Alapszabály a IV. Fejezet 3.3.-3.4. alpontjait érintik.

3. A fenti egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az Egyesület 2019. november 30-ai közgyűlése elfogadta, azt az Egyesület meghatalmazása okán dr. Gálbory Gábor Ferenc ügyvéd ellenjegyezte.

Budapest, 2019. november 30.

……………………………………………………

Magyar Modellfotós Klub Egyesület

képviseletében:

Szalai János elnök

Záradék

A 2011. évi CLXXXI. törvény 38.§ (2) bekezdése alapján jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály ellenjegyzésével a jogi képviselő dr. Gálbory Gábor Ferenc ügyvéd – Pongrácz és Társai Ügyvédi Iroda, H-1052 Budapest Szervita tér 4. II. em. 3. – igazolja, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a 2019. november 30. napján megtartott Közgyűlésen elhatározott Alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az Egyesület 2019. november 30. napján megtartott Közgyűlése fogadta el.

Budapest, 2019. november 30.

……………………………………

Dr. Gálbory Gábor ügyvéd

Ellenjegyzem:

Budapest, 2019. november 30.

Dr. Gálbory Gábor ügyvéd

Pongrácz & Társai Ügyvédi Iroda

(székhelye: H-1052 Budapest, Szervita tér 4. II/3.)

KASZ: 36060447